Dr. Sári László
Az Öntözési Kutató Intézet tevékenysége

A mezőgazdasági termelés alapvető feltételei a tájegység természeti adottságai, mint pl. a domborzati és talajviszonyok, a víz mennyisége és minősége, az éghajlat jellegzetessége, stb.

Az előbbi körülmények meghatározzák egy-egy tájegység mezőgazdaságának alakulását, jellegzetességét, de befolyásolják fejlődését is. Ezen feltételek ismerete a kutatás és termelés számára egyaránt elengedhetetlen.

Az alábbiakban e fontos feltételek egyikével a termőfölddel foglalkozunk.

A Szarvas környéki talajok mélyebb fekvésűek, csaknem teljesen folyami agyagból képződtek, amelyek a későbbi szikesedési folyamatok miatt nehéz, kötött, rossz tulajdonságúak. Ezt igazolja a természetes növényi takaró jellege is. Növénynek, állatnak, embernek meg kell küzdenie ezen kedvezőtlen talajadottságokkal, amit csak tetéz a szélsőséges klíma s a szeszélyes éghajlati viszonyok - késői fagyok, száraz, aszályos nyarak és egyéb kedvezőtlen természeti események.

Az Öntözési Kutató Intézetben folyó kutatások fő célja az, hogy a rendkívül változatos időjárási viszonyok mellett kedvezőtlen talajadottságok esetén is a gyakorlatban megvalósítható alternatívákat javasoljon. Az Intézet kutatási feladatai összetettek és nagyon sokrétűek voltak:
- Biológiai alapok megteremtése és fenntartása. Magas biológiai értékű vetőmagok előállítása.
- A szántóföldi növénytermesztés vízgazdálkodási, növény-táplálkozási, agrotechnikai, műszaki, ökonómiai kutatások.
- A kutatási eredmények gyakorlati végrehajtásának tesztelése a termelési osztály területén.

Az Intézet földterületének nagysága 1966. január 1-jétől napjainkig alig változott. Jelentős változás 1966. január 1-jével történt, amikor az egyesült szarvasi állami gazdaság (ÖRKI Mezőgazdasági Üzemei) földterületét több részre osztották. Ekkor az önálló ÖRKI megkapta a Bikazugi területet, amely Szarvas és Békésszentandrás határában terül el.

Bikazug területe:

Az 1990. évtől lebonyolított privatizáció alkalmával nem történt változás, mert előrelátó módon az Intézet földterületét - számtalan kérelem ellenére - egyik kormányzat sem engedte magántulajdonba juttatni. Tehát a földterület maradt a Kincstár tulajdonában, aki meghatározta az állami földterület kizárólagos használóit. A Szarvasi Földhivatal 1997. évi földterületi kimutatásai szerint az ÖKI földterülete művelési áganként:

Jelentős változás az ÖKI 1997. július 1-vel való átalakulásával egyidőben várható. Ugyanis hosszas előkészület után a Szarvasi ÖKI ketté vált, amely nemcsak szervezeti és kutatási feladatok megosztását, hanem a földterület megosztását is eredményezte. Kincstári gazdálkodási szabályok keretében maradt a vízgazdálkodással és a rizskutatásokkal kapcsolatos kutatás, míg a növénynemesítés és vetőmagelőállítás, valamint a vetőmagüzem és a szántóföldi növénytermesztés az ÖKI által alapított Mezőgazdasági Kutató Fejlesztő-Közhasznú Társaság (MKF-KHT) tevékenységi körébe lett átcsoportosítva. Következésképpen folyamatban van a földterület ketté osztása is. Az elképzelések szerint a MKF-KHT használatába 708 ha föld kerül.