Szűcs József
A Szarvasi Agrota-Alcsired Kft. rövid története

Az 1980-as években, a pártállami időszak, "puha diktatúrának" nevezett szakaszában, Szarvas városa körül is kiépültek azok a modern és korszerű mezőgazdasági nagyüzemek, amelyeket az iparilag és mezőgazdaságilag fejlett nyugati országok szakemberei elismeréssel szemléltek és gyakran látogattak. Ezek közül némelyik még országos hírnévre is szert tett és nem volt ritka az olyan országos szarvasmarha-tartással foglalkozó rendezvény, ahol példaképként ne említettek volna szarvasi tehenészeti telepet is.

Ezek a nagy vagyoni értékű termelési egységek, Szarvas és környéke népének gondolatgazdagságát, tetterejét és lankadatlan szorgalmát tükrözték. Emberi sorsokat határoztak meg, munkahelyeket jelentettek és a jövő biztonságának ígéretét testesítették meg. Nem csoda, hogy a rendszerváltozás bekövetkeztével, a korszerű mezőgazdaság háttérbe szorulásával, a privatizációval, az alkotásban résztvevő szarvasi emberek minden igyekezete arra irányult, hogy a saját munkájukkal, gyakran a két kezükkel létrehozott közös vagyonukat, munkahelyeiket és értékes ismereteiket, megkíséreljék átmenteni az új körülmények közé.

Ezek az általános hatások érvényesültek a csabacsűdi Alföldi Mezőgazdasági Szövetkezet tejtermelő tehenészeti telepén is. A szövetkezet főállattenyésztője, Foltán János és a tehenészeti telep vezetője, Molnár János, minden idegszálával arra törekedett, hogy ez a nemrég rekonstrukción átesett korszerű telep megmaradjon és töltse be szerepét, a kiváló minőségű tej előállításával, valamint közel 50 munkahelyével.

Felderítették, hogy Szolnok-Alcsiszigeten, a korábban szarvasmarha rendszergazdaként működő ALCSIRED, átalakulva Kft.-vé, nagy erőfeszítéseket tesz tehenészeti telepek megmentésére úgy, hogy az új igényeknek megfelelő társasági formákat alakít ki.

Két évet vettek igénybe a különböző próbálkozások, amelyek gyakran apróságokon hiúsultak meg, de végül szabaddá vált az út. Igaz, e két év késedelem miatt, a legjobb lehetőségek már idejétmúlttá váltak, mert a megalakított Kft.-be, a szarvasi emberek már csak nagyon szerény tőkével és ebből következően kisebbségi tulajdonosként kerültek be.

A szövetkezet felszámolásával alakultak ki azok a keretek, amelyek lehetővé tették - Lestyán G. Pál elnök és a felszámoló Barex Kft. okos politikája következtében -, hogy Szarvas mezőgazdaságának ez az értéke megmaradjon és ha változott szervezeti formában, valamint változott tulajdonosi összetételben is, de teljesítse a telep rekonstrukciós tervcsomagában annak idején felvázolt feladatait.
Ebben a helyzetben az ALCSIRED Kft. szakembereinek és igazgatójának - Kovács Sándornak - ezirányú széleskörű tapasztalatait már érdemben alkalmazni lehetett.

Igy két év után, újabb jelentős előkészítő munkával, megalakításra került a Szarvasi Agrota-Alcsired Kft. 11.710 ezer/Ft törzstőkével és ennek első ügyvezető igazgatója Foltán János lett.

Tulajdonosi körébe 37 fő szarvasi lakos és 33 fő szolnoki, budapesti és más városok lakója került. De csoportosíthatjuk úgy is a tagokat, hogy 68 fő természetes személy és 16 gazdasági társaság.
A vállalkozás tevékenységi köre: állattartás és szántóföldi növénytermelés.

A létrehozott társaságtól várható néhány jellemző mutató:
- 600 tejtermelő tehén eltartása,
- évi 120 millió körüli nettó árbevétel /1995. évi árakon/,
- 3,6 millió liter kiemelkedő minőségű tej termelése,
- 75 to különböző minőségű hús értékesítése,
- 350-400 db növendék marha felkínálása eladásra,
- 1200-1800 w tömegtakarmány termelése, vásárlása és betárolása,
- 35 fő állandó munkaerő foglalkoztatása,
- 100-150 szerződés a környék kis-, közép-, és nagyvállalkozóival,
- évi 1000-1200 w értékes szerves trágya előállítása,
- bérelt terület 987 ha, takarmánytermő terület (szántó, legelő).

A társaság megalakítása azonban csak a megpróbáltatások kezdetét jelentette, mert ez a hátrányos megoldás azt feltételezte, hogy a létrehozott befektetői társaság - köztük a szövetkezet tagjai - meg is vásárolja a felszámolás alatt lévő telepet.

Ebben a helyzetben, miután a meglévő törzstőke csupán a napi működés feltételeit fedezte, jelentősebb pénzeszközökre volt szükség:
- a telep megvásárlásához,
- a téli takarmány betárolásához,
- a takarmánytermő terület megvételéhez, illetve bérletéhez.

Az új tulajdonosi szemlélet nem várt átütőerővel jelentkezett és éltette a reményt, hogy ezt a hármas akadályt is eredményesen le lehet küzdeni.
Kissé féltve vetette fel a felügyelő bizottság a tulajdonosoknak, hogy a törzstőkét valamennyire emelnie kellene. A taggyűlésen kiderült, hogy korlátozni kell az emelés mértékét, azaz mindenki egyformán csak 100 %-kal emelheti eddigi törzstőkéjét, üzletrészét. Ennek során a budapesti székhelyű Agrota Kft. és annak tulajdonosi köre lett a szarvasi társaság egyik legjelentősebb befektetője.

Az első felügyelő bizottság azonban alkalmas volt arra, hogy élére álljon egy széleskörű pályázati akciónak, melynek során sikerült megnyerni a munkahely megtartó pályázatot (2,7 millió/Ft), a reorganizációs kamattámogatású hitelt (3,6 millió/Ft) a tenyészállat létszám növelési támogatást (2,3 millió/Ft) és a tejfeldolgozó Sárréti Tej Rt. által biztosított tejtermelési előleget (10 millió/Ft).

Az ügyvezetés és Dr. Gyalog Sándor a Barex Kft. ügyvezető igazgatója sikeresen beszélte rá a tagokat földvásárlásra, amelyet azután 10 évre bérbevett, ami a takarmányszükséglet biztonsági alapját képezte. A földdel együtt megvásárlásra került a lineár öntözőberendezés is.

Az új társasági forma azonban azt jelentette, hogy az a korábbi telepi vezetés, amelynek fő feladata a telepi tehenészeti munka szervezése és napi vezénylése volt, merőben új feladatokkal szembesült, mint:
- a Kft. társasági törvény szerinti működtetésével,
- a termelt termékek értékesítési feladataival,
- tagoktól és külsőktől bérelt szántóföldön a szükséges takarmányok megtermelésével, betakarításával,
- a bedolgozók széles körével való kapcsolatok kialakításával,
- a 84 tagú tulajdonosi körrel való kapcsolattartással,
- az önálló vagyonvédelemmel,
- a napi pénzgazdálkodással,
- a külső szervek közvetlen ellenőrzési tevékenységével.

Nem csodálható, hogy ezek a feladatok és a túlterheltség a kelleténél jobban igénybe vették a vezetők teherbíró képességét, így az ügyvezető igazgató egészségügyi problémái miatt nyugdíjazását kérte.
Miután a nagymértékben megnövekedett feladatokkal az ügyvezetés nem tudott megbirkózni, mindez jelentkezett az 1996. évi termelési mutatók visszaesésében is, pl. csökkent az egy tehénre jutó tejtermelés, a növendék üszők fejlődésükben lemaradtak, a tehéncsoportok etetésébe durva hibák csúsztak be, szokatlannak bizonyult, hogy a tulajdonosi és a munkavállalói szerep élesen elválik egymástól stb.

Így egy pályázat eredményeképpen, ügyvezető igazgatónak Szűcs Józsefet választották meg, aki mellett Molnár János lett a másik ügyvezető. Ez utóbbi azonban rövid működés után, a társaságtól eltávozott.

Az új vezetés sikeresen küszöbölt ki számos szakmai hibát és szervezettebbé tette a telepi munkát. A Somogyvári János által vezetett könyvelési irodával jelentősen javították a számviteli munkát, saját erejükből pedig az adminisztratív tevékenységet.

Mindezen erőfeszítések eredményeképpen, mindig sikerült a határidős pénzügyi kötelezettségeket teljesíteni és a napi munkában is csupán kisebb gondok jelentkeztek, az időnkénti fizetési nehézségekből eredően.

Szerencsére a gondok alapvetően nem rontották az éves pénzügyi eredményeket, amelyek végig éltették a reményt az akadályok leküzdése vonatkozásában, még akkor is, ha az eredmények eleinte döntő részben csupán az egyre nagyobb téli takarmánykészletekben jelentkezett.

Így a Kft. 1997. év végéig minden határidős kötelezettségének eleget tudott tenni, hitelállománya jelentősen csökkent és ez évben már 10 % osztalékot is képes fizetni. A termelési mutatók európai szinten is egyre jobbaknak mondhatók, ami a javuló nyereségességben is jelentkezik.

Összefoglalás: a Kft. sikeresen túljutott az első évek nehézségein és ha előfordulhatnak is még kritikus helyzetek, összességében jó úton halad a tartós stabilitás felé. Ha a reményt keltő folyamatok a következő 2-3 évben sem törnek meg, úgy Szarvas és környéke, egy stabil, jól megalapozott, hosszú távon sikeresen működő, modern termelési egységgel lesz gazdagabb.