Horváth Károly
A Szarvasi Agrár Rt. bemutatása

Az Agrár Rt. múltja, történeti áttekintése

A Szarvasi Gépállomás - Mezőgazdasági Gépjavító Állomás - két évtizede
(1948 - 1968)

1948-ban szervezik meg az országban az állami mezőgazdasági gépállomások csoportjait. Békés megyében ekkor tíz gépállomással kezdődik a rendszer kiépítése. Elsőként alakult meg Szarvason is. 1949-ben az egykori Anna ligeti telephely alkalmasabb helyre a volt téglagyár területére költözött. Kezdetben a gépállomány csak szinte jelképes mennyiséget képviselt,azonban 1949 őszén a gépállomány tovább gyarapodott.

A gépállomás 1950-ben kapott 3 db új traktort és 3 db kombájnt. Ekkor már 29 db erőgép, 12 cséplőgép és 16 aratógép képviselte a gépparkot. 1952 - 1953 között a járás összes mezőgazdasági gépén jelentős javítási és karbantartási munkát végeztek el. 1955-ben kiépült az új telephely, melyet SZÁT Gépjavító Gyáregységnek ismerhettünk meg a későbbiekben. Az 1954 - 1961 közötti időszakban a műszaki - gazdasági létszám fokozatosan bővült és megerősödött. 1957-ben az üzem a költségvetési gazdálkodásról áttért az önálló vállalati gazdálkodásra. 1964-ben Szarvasi Gépjavító Állomássá alakul át, mely átalakulást egy összeolvadás követi a Kondorosi Gépállomással.

A gépjavító üzem fő tevékenységei:

- Mezőgazdasági gépi szolgáltatás
- Gépek karbantartása és javítása
- Gépi aratásra történő felkészítés

Kezdetben a gépi szolgáltatás jellemezte az egységet, azonban 1966-ban már a javítás volt a meghatározó profil. 1966-tól az állomás a DT típusú traktorok szakosított javítását végezte.

Kákai Mezőgazdasági Kerület (1949-1961)

A kákai gazdaság 1949-ben addig műveletlen, újonnan, feltört ősgyepen létesült. Területe 1243 kat. h. volt. Egyik jellegzetessége az öntözési program kidolgozása, a másik pedig a rizstermesztés volt. 1957-1958 között megépült a kákai kerület majorközpontja. A kerület jellemző állattartási ágazata a tehenészet volt 1957-ben. A gazdaság önálló szakasza 1961-ben végéhez érkezett, mivel az ÖRKI (Öntözési és Rizstermesztő Kutató Intézet) gazdaságához került.

Rózsási Mezőgazdasági Kerület (1949-1961)

A rózsási határrészen elterülő földeken - egy hajdani nagyobb magánbirtok központját felhasználva - alakult ki Szarvason a Rózsási Állami Gazdaság, 1949 végén. A kerület termelésének kezdeti szervezése nehéz körülmények között történt. 1949-ben mindössze két tehén, nyolc ló és harminc sertés képezte az állatállományt. A gazdaság földterülete - az indulás évében - 1200 katasztrális holdra tehető. A termesztett főbb növényei 1950-ben a következők voltak: búza, rizs, kukorica, gyapot, lucerna, árpa.
1953 elején a gazdaság egyesült az Örményzugi Állami Gazdasággal, a továbbiakban ennek üzemegységeként szerepel Rózsás. 1962-ben az Örményzugi Állami Gazdaság is az ÖRKI részévé vált.

A Csabacsűdi Állami Gazdaság története (1949-1961)

1949-ben mint a Pusztapói Nemzeti Vállalat Csabacsűdi üzemegysége néven létesült Csabacsűdön először állami vállalat, 1030 kat. holdon, majd 1950 elején lett önálló a Csabacsűdi Állami Gazdaság. A gazdaság földterülete 1950-ben 1681 kat. h., 1951-ben 3256 kat. h., 1952-ben pedig már 3863 kat. h. volt.
A fontosabb termesztett növényei 1960-ban a következők: kenyérgabona, takarmánygabona, kukorica, hibrid kukorica, silókukorica, cukorrépa, olajos növények, hüvelyesek, szálastakarmányok, évelős pillangósok.
1996 végén a Csabacsűdi Állami Gazdaság önállósága is megszűnik mivel az ÖRKI részévé válik.

Sárgahegyesi Állami Gazdaság (1951-1961)

Az 1951-ben önállósodott gazdaság földterülete 3032 kat. h., melynek megoszlása:
2595 kat. h. szántó, 305 kat. h. legelő, 38 kat. h. rét, 25 kat. h. erdő, 16 kat. h. egyéb művelési ág.
Fő termelési profilja a növénytermesztés volt, de emellett sertés- és juhtenyésztéssel is foglalkoztak. Jelentős területen folytattak öntözéses növénytermesztést.
1961 végén az ÖRKI részévé vált a Sárgahegyesi Állami Gazdaság.

Az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet mezőgazdasági üzemei (1962-1965)

Az egyesülés következtében a mezőgazdasági művelési terület, vagyis az ÖRKI mezőgazdasági üzemeinek a nagysága: 21470 katasztrális holdra emelkedett.
A gazdaság kerületeinek részaránya 1962-ben a következők szerint alakultak:

- Kákai kerület 24,9%
- Rózsási kerület 22,2%
- Csabacsűdi kerület 20,2%
- Örménykúti kerület 15,5%
- Sárgahegyesi kerület 17,2%

A gazdaság területének művelési ágak szerinti megoszlása a következő:

1. sz . táblázat

Az egyesített állatállomány mennyisége 1962-ben a következő:

2. sz . táblázat

Négy éven át tartó sikeres gazdálkodás után a centralizáció jegyében újabb átalakulás következett, melynek eredményeképpen 1966 elején létrejött a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság.

Szarvasi Kísérleti Állami Tangazdaság (1966-1979)

Az ÖRKI-ből megalakult Kísérleti Állami Tangazdaság működése alatt, - a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett - az élelmiszeripari feldolgozás és egyéb ipari tevékenységek kialakulása és megerősödése mutatkozott. A számos beruházás mellett a legfontosabbak a következők voltak:
- Rizsfeldolgozó üzem,
- Húsfeldolgozó üzem,
- Magtiszító üzem,
- Lucernaszárító üzem,
1975-ben a vállalat neve Szarvasi Állami Tangazdaság lett.

A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi (meliorációs) Vállalat (TTTV -1970-1979)

Az 1980-as egyesülést követően a SZÁT-nak egyik legjelentősebb partnere lett a TTTV. A szarvasi vállalat alapvető feladatai közé tartozott a Tiszántúl térségében jelentkező kémiai talajjavítási, digózásos talajjavítási, és mélylazítási igények teljesítése, kapacitásának és gépi összetételének megfelelően a vízrendezési munkák kivitelezésének segítése, mezőgazdasági utak építése, meliorációs munkák tervezése, tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadás a mezőgazdasági üzemek részére, ezen felül pedig a gépi kapacitás kitöltése érdekében különböző mezőgazdasági, ipari és gépi bérmunkák elvégzése.

A Szarvasi Állami Tangazdaság kerületei a rendszerváltozásig és a részvénytársasággá való átalakulásig

A fokozatos termelési növekedés mellett egyre bővült a különböző önelszámoló egységek száma, melyek 1981-ben a következők voltak:
- Körös-Marosvidéki Meliorációs Főmérnökség
- Gépjavító gyáregység
- Rózsási mezőgazdasági kerület
- Örménykúti mezőgazdasági kerület
- Csabacsűdi mezőgazdasági kerület
- Kákai mezőgazdasági kerület
- Húsüzem
- Rizsfeldolgozó üzem
- Magasépítő üzem
- Szállító üzem.
Ebben az időszakban mindegyik önelszámoló egység nyereséges gazdálkodást folytatott, amely azonban a nyolcvanas évek végén, a rendszerváltozást követően sok egységben veszteségbe csapott át. A megváltozott piaci és közgazdasági viszonyok közepette a legtöbb egységet meg kellett szüntetni, vagy pedig össze kellett vonni őket más egységekkel, mivel működésük lehetetlenné vált.

Az Agrár Rt. jelene

A vállalat rövid ismertetése, főbb tevékenységi területei
A társaság neve: Szarvasi Agrár Részvénytársaság
Alapító: Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság mint a Magyar Állam tulajdonosi jogainak gyakorlója.Az Rt. székhelye: 5540 Szarvas, Szabadság u. 30.
Átalakulás időpontja: 1993. június 30.
Jogelőd: Szarvasi Állami Tangazdaság
A társaságot kis létszámú operatív központ fogja össze, melynek fő feladata a szakmai és az adminisztratív irányítás, vezetés. A központ tartja a kapcsolatot és számol el a pénzintézetekkel, APEH-al, KSH-val és a tulajdonossal az ÁPV Rt.-vel. Itt születnek a stratégiai döntések a termelés, az értékesítés és a pénzügyek legfontosabb kérdéseiben. A társaság szakmai irányításában a működési szabályzatban meghatározott keretek között önállóan vesznek részt a szervezeti egységek vezetői. Három önálló szervezeti egysége van az Rt-nek, melyek a jelenlegi árakon mintegy 960 millió Ft éves árbevételt produkálnak.
A szervezeti egységek önállóan főkönyvi kivonattal számolnak el a központ felé. A pénzügyi és számviteli egyéb elszámolások 0-s hídszámla közbeiktatásával kerülnek rendezésre az elszámoló egységek között.

Az önálló szervezeti egységek rövid ismertetése

Csabacsűdi kerület

A kerület a 3. sz. táblázatban feltüntetett földterületen szántóföldi növénytermesztést folytat. A vállalat összes földterülete a kárpótlásra történő kijelölés előtt 12.693 ha volt 255.936 AK értékkel. A jelenlegi földek minősége átlagosan 20.16 AK érték hektáronként, a talajadottság igen változó, a szántóterületből van 9 AK és 45 AK is.

3. sz. táblázat
Földterület megoszlása művelési áganként

Az eredeti területhez viszonyítottan 30 % alá csökkent terület művelését a korábbi 3 mezőgazdasági kerület helyett a megmaradó területen 1, a Csabacsűdi kerület látja el. Jelentős az öntözésre berendezett terület, 1883 ha-on van korszerű lineár rendszerű öntözés és 335 ha-on van berendezett rizstelep. A gazdaság tartós állami tulajdonba sorolásának alapvető okaként szerepelt, hogy modern feltételek mellett őszi búza, árpa, rizs és lucerna vetőmagvak termelését és azok feldolgozását végzik a térségben. A felsorolt vetőmagvak feldolgozását a saját termelésen túl bérmunkában is tudják vállalni. A korszerű öntöző kapacitás lehetővé teszi, hogy nagy értékű hibridkukorica vetőmag biztonságos termesztése történjen a hibridüzemek számára, továbbá szintén magas értékkel bíró csemegekukorica és más zöldségnövények termesztése folyjék a konzervipar és hűtőipar részére. A vállalatnak régi hagyományai vannak a rizstermesztés területén, erre való tekintettel kiépítésre került a teljes és korszerű feldolgozó vertikum.

Rizsfeldolgozó üzem

A megalakuló társaság legperspektívikusabb egysége. A rizsüzem teljesen kiépített feldolgozókapacitással rendelkezik. Évi hántolókapacitás 8000 tonna, manipuláló kapacitás 12000 tonna, előfőző kapacitás 3500 tonna. A feldolgozandó nyersanyagoknak csak mintegy 6-8 %-át adja a saját hántolatlan rizs. További 15-25 %-ot - évjárattól függően - a térség mezőgazdasági üzemeitől kívánja felvásárolni a vállalat.
A nyersanyag zömét az import fehér rizs teszi ki. Ez a rizs is átkerül - csiszolás, fényezése céljából - a teljes feldolgozósoron. A fogyasztók által megismert és kedvelt "Szarvasi rizs"-nek és az előfőzött "Gyors rizs"-nek is a hosszúkás, nagy szemű import rizs a fő komponense. A forgóalap szűkössége miatt jelenleg más vállalkozó finanszírozza ezen tevékenységet, így ezt az üzem jelenleg bérmunkajelleggel végzi. Amint az Rt. pénzügyi helyzete lehetővé teszi, abban az esetben az Rt. saját maga kívánja beszerezni az alapanyagot, feldolgozni azt és piacra juttatni. Ezáltal a mai vállalkozási szerződéshez képest jelentős többletnyereségre lehet majd számítani.
A rizsfeldolgozás mellett az üzem kalászos gabona vetőmag feldolgozó elvi kapacitása 12000 tonna/év, melyből 3000-7000 tonna/év volt a tényleges teljesítés az elmúlt időszakban. Lucerna, vörös here és egyéb aprómagból a vetőmagfeldolgozó kapacitás 700 tonna/év.

Örménykút - Rózsási tehenészeti telep

A telep 1989-ben egy 100 millió forintos beruházással megvalósított korszerű fejőházas tehenészeti telep. Ezen a telepen biztosított annak a feltétele, hogy folyamatos és extra minőségű tejet termeljen és értékesítsen az Rt. A telepen 600 db tehén található szaporulatával együtt. Az állomány magas genetikai értékű 90 %-ot meghaladó Holstein vérhányadú. A tej értékesítése szerződéssel biztosított