négy terem, mindben fontána
- három férfi, egy nő-szobor
aranyba mártva (nyárba) -
évszak - embernek berendezve

a tavasz a tóban "lakik"
sárga, szelíd májusban
mocsári gólyahírben, réti boglárkában

a nyár, a tini-lány
hosszú vörös haját rázva, kirúzsozott
szájjal, kifestet arccal, cigerettázva
dúdol egy dalt, közben az őszre pislant
kihívóan

az ősz fekete hajú férfi
megpödri bajszát
kampós botját a fára akasztja
kacsint a nyárra és átöleli
(gyermeket vár tőle a nyár)

a tél kopasz, hangja rekedt
arról mesél, hogy az erdőben
"kiült" egy ágat magának...
"a női testet kidobta"
(rendkívül hideg, amit mond!)
A halál és lányka a legjobb írása
(hallgatod őt fázva!)