150 éve történt

Előszó március 15. ünnepéhez
1848-1998

1848. első hónapjaiban forradalmi hullám söpört végig Európán. Ezek híre - az akkori hírközlés nehézkessége ellenére - hamar eljutott Magyarországra, így Szarvasra is. A forradalmi eszmék termékeny talajra találtak.

1845-ben a helyi jobbágyság, élve a törvény adta lehetőségekkel, örökváltság útján szabadult meg kötöttségeitől.

Az értelmiség, a diákság és a lakosság egy része pedig 1843-46 között vasárnaponként az Ótemplomban hallgatta az Evangélikus Főgimnázium igazgatójának, Vajda Péternek erkölcsi beszédeit, melyekben - többek között - a szabadságról, az igazságos társadalomról is hallhattak már-már forradalminak számító gondolatokat.

Amikor a szolnoki gyorsposta meghozta a pesti forradalom hírét, az lelkes fogadtatásra talált. Réthy Lipót nyomdájában március 16-án 1000 példányban kinyomtatták a 12 pontot. Március 17-én népgyűlésen Mojsissovics főbíró mondott lelkesítő beszédet, majd - Cegléd után másodikként az országban - küldöttség utazott Pestre, hogy bejelentsék Szarvas csatlakozását a forradalomhoz.

Március 26-án Placskó István lelkész az Ótemplomban tartott hálaadó istentiszteletet. Ezen arról beszélt, hogy "miképp viseli magát a lelkes és művelt nép, midőn soká nélkülözött természetes jogainak háborítatlan élvezetébe a haza atyái által testvéri szeretettel béhelyeztetik". (Benka Gyula közlése)

"Réthy Lipót nyomdájában majd minden héten megjelent egy-egy hazafias tárgyú, magyar vagy tót nyelvő röpirat, vers vagy elbeszélés." (Neumann Jenő: Szarvas nagyközség története)

Ezek sorában nyomtatták ki Placskó István március 26-án elmondott beszédét. A tót nyelvű beszédet Placskó lelkésztársa, Delhy János fordította magyarra, s rendezte sajtó alá. Így röviddel az esemény után már községszerte olvashatták Szarvas lakosai. Delhyt a község vezetősége bízta meg a fordítással, s a nyomdaköltségeket is a község fedezte. A beszéd 500 példányban jelent meg.

Az 1848-as forradalom 150. évfordulóját ünnepelve az Ótemplomi Presbitérium, a Szarvasi Krónika Alapítvány valamint a Fazekas és Fiai nyomdájának együttes munkája eredményeként ismét olvashatják az egykor a "szabadság ünnepére" elmondott "templomi beszédet" ugyanúgy, mint egykor, 500 példányban. A beszéd magyar fordítása - még ha a szokottnál több figyelmet igényel is olvasása - több pontján ma is érvényes tanulsággal szolgál. Aligha hiszem, hogy lehet szebb és okosabb szavakat szólni a ma emberének: "...szükséges en magatokra ügyelni, és en magatokat míveltség által kitüntetni, s ez által a szabadságra magatokat érdemessé tenni. (...)

E czélból kell nektek is míveltebbeknek lennetek, mint eddig voltatok. Csak a mívelt ember tudja a szabadságot méltányolni és élvezni."

Szarvas, 1998. március 15.

A 150 éves évforduló szarvasi eseménysora

Március 13.
13.00 Vajda Péter Gimnázium B épülete:
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának méltó megünneplésére a Szarvasi Öregdiákok Baráti Köre vetélkedőt kezdeményezett a helyi általános iskolák és a nyolcosztályos gimnázium részére.
Ezzel párhuzamosan megnyílik a Gimnázium B épületében az 1848-49-es szarvasi dokumentumok kiállítása.

Március 14.
15.00 Főtéri Általános Iskola Díszterme:
Gerzson Pál Munkácsy díjas, Érdemes-művész kiállítása.
Megnyitja: Dr. Köteles Lajos főiskolai tanár.
Közremőködik a Városi Kamarazenekar.

Március 15.
15.00 Ótemető:
48-49-es nemzetőrök és honvédek sírjainak koszorúzása. órakor az Ótemető II. sz. bejáratánál.
17.45 Vajda Péter Gimnázium A épülete - fáklyás menet indul. Vers:
Petőfi Sándor :1848 (Máté Nóra)
Delhy János: Mártius 15-i ünnepre 1849 (Pillár Andrea)
18.00 Az Ótemplom tornyából tárogatómuzsika
Előadó: Zima János
18.10 Tessedik Múzeum (volt honvéd kórház):
A Tessedik Táncegyüttes előadása: Toborzó verbunk.
18.25 Volt Réthy nyomda:
A nemzetőri eskü hiteles szövegének, valamint Sárosy Gyula: Huszár Miatyánk című versének előadása és azok szövegének korabeli nyomdagépen történő sokszorosítása.
18.40 Egészségház (volt Bárány-fogadó)
Ünnepi beszédet mond: Józsa Mihály.
19.15 Vajda Péter Mővelődési Központ:
Térzene a Szarvasi Fúvós Zenekar előadásában.
Köszöntőt mond: Dr. Demeter László polgármester.
19.30 Vajda Péter Művelődési Központ:
A Békéscsabai Színistúdió, ill. Hevesi Imre és barátai ünnepi műsora.

Március 26.
17.00 Ótemplom: Ünnepi istentisztelet Placskó István evangélikus lelkész-esperes beszédének 150. éves évfordulója alkalmából. Az istentisztelet után előadást tart dr.Jároli József osztályvezető, főlevéltáros a Placskó-beszédről és a szarvasi 1848-49-es eseményekről.

Tudósítások az ünnep eseményeiről

Kiállítás

A hétvégi márciusi ünnepségek sorozata 13-án délután egy kiállítással kezdődött a Fő Téri Általános Iskola dísztermében. Gerzson Pál Szarvason is élő és alkotó művész - a Körös Főiskola mővésztanszakán tanít - munkáiból nyílt meg a nagyszabású kiállítás. Aki a megnyitón nem vett részt, az is megismerkedhetett a művész alkotásaival, hiszen március 20-ig látogathatták a tárlatot.

Vetélkedő 1848-ról

A Szarvasi Öregdiákok Baráti Körének kezdeményezésére vetélkedőre gyűltek össze az általános iskolák és a rendező Vajda Péter Gimnázium nyolcosztályosai március 13-án. Iskolánként négyfős csapatok mérték össze tudásukat az előre megadott irodalomból, mely a helytörténetet is érintette.
11 kérdésre kellett válaszolniuk, amely sokrétűen mérte fel a versenyzők tudását. Végül a zsűri (Sonkoly János, Árvai Pál, dr. Lovász György, Máté József) a meggyőzően szereplő Fő Téri Általános Iskola csapatát hirdette ki győztesnek. 2. a Benka Gyula Általános Iskola, 3. a Vajda Péter Gimnázium, 4. a Petőfi Sándor Általános Iskola csapata lett.
A szereplők és felkészítő tanáraik a Szarvasi Vajda Péter Alapítvány és az Öregdiákok Baráti Köre jóvoltából szép jutalmakkal távozhattak.

A hősök sírjainál

Népes csoport gyülekezett március 15-ikén vasárnap délután az Ótemető kapujában koszorúkkal, virágokkal kezükben. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának megünneplése azzal kezdődött Szarvason, hogy az utódok, késői leszármazottak a forradalmárok, nemzetőrök sírjai előtt tisztelegtek. Máté József közel egyéves feltáró munkájának köszönhetően olykor a gaz és surján közül bukkantak elő sírok, melyek 15-ikére szépen megtisztulva fogadhatták a kegyelet virágait. Az emlékezők Dérczy Ferenc honvéd hadnagy, gróf Bolza Pál és gróf Bolza József nemzetőr, Melis György honvéd, Kepenyes András honvéd altiszt, Réthy Vilmos nemzetőr kapitány, dr. Télessy József nemzetőr, Placskó István evangélikus lelkész, nemzetőr, dr. Kuthy Lajos nemzetőr, Mojsissovics Sámuel bíró, Zliaszky István huszárőrmester, Chovan János nemzetőr, Chovan István honvéd, dr. Plavecz György nemzetőr, Szlovák Soma nemzetőr, tábori pap, Bagi Pál nemzetőr, Lányi Gusztáv evangélikus lelkész sírját keresték fel.

Emlékezés a forradalomra

3/4 6-kor mintegy 200 főnyi diák és felnőtt gyülekezett a gimnáziumban. Két szép szavalatot hallhattunk. Máté Nóra (VPG) Petőfi Sándor 1848 című költeményét mondta el, Pillár Andrea (SzMSzk) az egykori szarvasi lelkész, Delhy János alkalmi költeményét szavalta.
Ezután fáklyát gyújtott a diáksereg. Céljukat az Ótemplom tornyából felhangzó tárogató muzsika kísérte. A menet azoknál a régi épületeknél állt meg, amelyeknek kiemelt szerepük volt 1848-ban. Így a múzeum épületénél, ahol honvédkórház mőködött; a Tessedik Táncegyüttes táncosai adtak rövid mősort.
A Réthy-nyomda egykori épületénél kézbe vehették a menet résztvevői Placskó István lelkész 1848. március 26-án mondott beszédének hasonmás kiadását.
A város a gyorsposta révén először értesült Békés megyében a pesti forradalom híréről és ez lázba hozta a polgárokat - emlékezett a Petőfi domborműnél az ünnepi szónok. - Réthy Lipót nyomdájában másnap már 1000 példányban sokszorosították a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A város adta a legtöbb katonát a Békés megyei szabadságharc küzdelmeihez. Az ünnepi beszéd után a pártok és társadalmi szervezetek helyezték el koszorúikat, az emléktábla alatt.
A fáklyás menet ezután a Művelődési Központhoz vonult. A Tűzoltózenekar esti térzenével kedveskedett a felvonulóknak. A csípős hideg szélben átfagyott emlékezők a Művelődési Központ nagytermében melegedhettek fel. Nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is. A Szente Béla által rendezett irodalmi est magas színvonalával, fergeteges előadásával a Hevesi Imre és barátai zenekarának háttérzenéjével méltó volt március 15. emlékéhez.

(Válogatás Keserű Zsuzsa, dr.Kutas Ferenc és Molnár Béla
Szarvas és Vidékében megjelent írásaiból.)

Koszorúzás az Újtemplom kertjében