|
Bevezető
Évfordulókat ünnepel Szarvas városa, ezért
a Szarvasi Krónika 11. számában a szokottnál több a múltunkkal foglalkozó
írás.
275 évvel ezelőtt, a török kiűzése után a pusztasággá vált Szarvashalom-környékre
szlovák telepesek érkeztek. Harruckern János György császári élelmezési
biztos szolgálataiért megkapta Békés megye területét. Hogy birtokát benépesítse,
felhívást tett közzé az ország különböző vidékein és külföldön is. Vallásszabadságot
és az úrbéri terhek alóli mentességet ígért azoknak a jobbágyoknak, akik
birtokára települnek. Az első telepesek és Sporer János jószágkormányzó
1722. július 23-án írták alá a megállapodást. Ez a város második születésnapja.
(Az újratelepítés részleteiről a Szarvasi Krónika 6. számának 48. oldalán
olvashatnak.)
Száz éve avatták fel az evangélikus Újtemplomot. Az évfordulóra való tekintettel
a 11. szám központi témája a szarvasi gyülekezetek története. Megismerhetik
az evangélikus, a katolikus, a református, a baptista és az izraelita
egyházközség történetét. Az utóbbi három előzmények nélküli, összefoglaló
igénnyel készült munka.
Ugyancsak eredeti - lehet, hogy az utolsó pillanatban készült - tanulmány
tekinti át a Szarvason épült, régi, pusztuló lakóházak építészeti jellegzetességeit.
Olvashatnak még az egykor virágzó szarvasi malomiparról. Mindkét írást
gazdag képanyag teszi szemléletessé.
Jelenünkről most csak néhány írás szól. A 11. szám "nagyinterjúja"
Borgulya András szarvasi születésű zeneszerzőt mutatja be. A "tömény"
tudományt helyi költőink egy-egy versével lazítottuk fel. A Szemle című
rovatunk szokatlanul gazdag: 1996-ban négy Szarvason élő alkotó 1996-ban
megjelent, önálló kötetét mutatjuk be.
Új rovatunk a Nemzetiségeink életéből. Megismerhetünk egy két nyelven,
szlovákul és magyarul író, szarvasi származású költőt, és egy egykori
- később Csehszlovákiában ismert egyházi személyiséggé vált, - szlovák
származású szarvasi diákot.
Hasznos és kellemes időtöltést kíván minden Kedves Olvasónak:
a Szarvasi Krónika Szerkesztősége
|
|